Haiczl Kálmán

Haiczl Kálmán
Életrajzi adatok
Születési név	Haiczl Kálmán
Született	1866. október 14. Selmecbánya
Nemzetiség	magyar
Elhunyt	1952. február 1. (85 évesen) Budapest
Munkássága
Vallás	keresztény
Felekezet	római katolikus
Felavatás	1889

Haiczl Kálmán (Selmecbánya, 1866. október 14. – Budapest, 1952. február 1.) plébános, történetíró, egyháztörténész, levéltáros.

Élete

A középiskolai tanulmányait Selmecbányán, Pozsonyban és Esztergomban végezte, a teológiát 1887-ben Esztergomban fejezte be. 1888-ban gyorsírástanári oklevelet szerzett. 1889-ben pappá szentelték, majd hercegprímási szertartó és levéltáros lett. 1892-ben érseki jegyző, majd 1893-ban a budapesti érseki szentszék jegyzője lett. 1894-ben egyházjogi doktorrá avatták. Ugyanezen évben lett garamszentbenedeki plébános.

1919-ben a csehszlovák hatóságok meghurcolták. 1920. októberében letartóztatták és csak a plébániáról lemondó levelének aláírása után engedték szabadon. Csernoch János hercegprímás a lemondását nem fogadta el és visszatért plébániájára, amiért ismét bebörtönözték és 3 havi internálás után csak ismételt lemondás után szabadult. A kánonellenes eljárás ellen eredménytelenül tiltakozott a nagyszombati vikárius. 1920-ban ebedi, 1921-1941 között, nyugdíjazásáig magyarszőgyéni plébános. 1939-ben kormányfőtanácsos, 1943-ban a Szent István Tudományos Akadémia II. osztályának tagjelöltje.

Álnevei: Benedek; Benedek dr. T.E.

Művei

• 1892 Reminiszcenciák Simor Jánosról. Magyar Állam
• 1894 A szentszéki holttányilvánítási eljárás. Esztergom
• 1896 Lourdes tört. orvosi szempontból. Írta Boissaire (fordítás) Esztergom
• 1899 Páduai Szent Antal. Esztergom (új kiad. 1901)
• 1900 Szent József amint őt az evangélium elénk állítja v. Szt József tisztelete. Magyarította Udvardy Imre. Esztergom
• 1902 Felfüggesztés ex informata conscientia. Budapest (klny. Hittud. Folyóirat)
• 1904 A szeplőtelen szűz Mária tisztelete. Pozsony
• 1905 Imák és elmélkedések Szent József tiszteletére márc. havában és egyéb alkalmakkor. 3. bőv. kiad. Esztergom (10. átd. bőv. kiad. Bp., 1944)
• 1911 Adatok a garamszentbenedi múzeum létesítéséhez. Esztergom (Benedek álnéven)
• 1912 A garamszentbenedeki Szent Vér ereklye története. Esztergom (Benedek dr. álnéven)
• 1913 A garamszentbenedeki apátság története. Budapest
• 1932 Érsekújvár multjából. Érsekújvár
• 1932 Léva története a XVI. sz. végéig. Léva (klny. Bars)
• 1933 Léva története a XVII. században. Léva (klny. Bars)
• 1933 A régi érsekprimási palota Sz. László kápolnája Pozsonyban
• 1934 A Kistapolcsányiak. Budapest
• 1934 Három világ között: úti élmények. Nyitra, Risnyovszky J. Könyvnyomdája
• 1935 Ghyczy György, Oláh-Ujvár hadinépeinek főkapitánya 1557-1574. Nemzeti Kultura III/1-2, 42-54.
• 1936 Kakath-Dsigerdelen Csekerdány-Párkány. Érsekújvár
• 1937 A bényi prépostság temploma. Galánta
• 1937 Adalék a pestis pozsonyi pusztításaihoz 1712-14-ben. Prágai Magyar Hírlap 1937. január 8.
• 1939 20 év előtt. Egy szomorú korszakból naplótöredékek. Léva (klny. Bars)
• 1940 Egyháztörténeti emlékek a cseh megszállás korából. Esztergom
• 1942 Néplegendák és hagyományok. A perbetei vár, a ciglédi remeteség. Érsekújvár és Vidéke 1942. június 13., 10.
• 1943 A magyarság ősi településének határai a nyugati Felvidéken. Budapest. (SZIA Tört., Jog- és Társad-tud. O. ért-ek. III. 2.)
• 1944 Sárkányfalva. Budapest
• 1944 Simor János római útinaplója 1874. Bev. és ford. Budapest
• Érsekújvár őslakói. In: Saskó Kázmér: Érsekújvár krónikája I, 11.
• A szabadkőmüvesek tanügyi politikája. Magyar Sion
• Bethlen István: Hogy bánt el a trianoni szerződés a Duna-medence kis népeivel? Az erdélyi kérdés / Haiczl Kálmán: Húsz év előtt; Trianon Múzeum, Várpalota, 2020 (Trianon kiskönyvtár)

Emléke

• A szőgyéni temetőben emléktáblája van.

Források

• Käfer István 2014: Lexikonok békességszolgálati lehetősége. Magyar Sion VIII, 203-224.
• A csehszlovákiai magyarok lexikona 1918-tól
• Magyar katolikus lexikon
• Zelliger József 1893: Egyházi Irók Csarnoka. 157.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.   IV, 249.
• Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Hont vm. 1906, 244.
• SZIA tagajánl. 1943, 5.
• Schematismus Strigoniensis 1947, 227; 1982, 399.
• Gulyás 1956, 561.
• Salacz 1975, 138.
• Gulyás XII, 87.